Tóth Mihály

Tóth Mihály

(1924–1989)

Hajdúdorogon született 1924-ben. 1947-ben, a Debrecen-Pallagi Akadémia elvégzése után kezdte oktatói pályafutását gyakornokként a pallagi tangazdaságban. Két év múlva a Magyar Agrártudományi Egyetem Martonvásári Tangazdaságába került tanársegédnek, majd néhány hónap után áthelyezték az Üzemtani Tanszékre. Itt részt vett a háború utáni új üzemtan ismeretanyagának kialakításában. 1950-ben adjunktus, 1957-ben docens, 1966-ban egyetemi tanár lett. Közreműködött a gödöllői egyetem Agrárközgazdasági Karának megszervezésében, az agrárközgazdász képzés megindításában.

1959-60-ban részt vett az FM öntözési igazgatóságának megszervezésében. 1960-tól 1963-ig dékánhelyettesi teendőket látott el, 1965-ben dékánnak nevezték ki a Mezőgazdaságtudományi Karon. 1966-tól 1969-g a MÉM Tudományos Kutatási Főosztályát vezette. 1969-tól 1982-ig volt a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kara Üzemtani Tanszékének vezetője.

1954-től végzett teamszerű kutatómunkát, kutatási területei a vállalati rendszerek, a termelés erőforrásai, a az ágazatok szervezésének alapjai, a vállalati tervezés, a termelés ökonómiája és szervezése, valamint az öntözés szervezése és ökonómiája voltak. 1955-ben kandidátusi fokozatot, majd 1970-ben MTA doktora címet szerzett az öntözés ökonómiája témakörben. Munkássága legfontosabb eredményének az agrárközgazdász, majd 1969-tól az üzemszervező agrármérnök képzés kialakítását és fejlesztését, valamint több ezer agrármérnök és szakmérnök hivatásra való felkészítését tartotta.  Száznál több tudományos diákkörös és diplomaterves hallgatója volt, 50 agrármérnök doktoráltatásában, 14 aspiráns kandidátusi fokozatának megszerzésében működött közre témavezetőként, opponensként és bizottsági elnökként. 25 fiatal mérnököt nevelt egyetemi oktatóvá. Írója, majd szerkesztője volt az 1950-es, és 60-as és 70-es évek üzemtani könyveinek (Dobos-Jankó-Tóth-Vágsellyei: Mezőgazdasági üzemtan 1959-ben. 1961-ben, 1965-ben és 1968-ban megjelent kiadásai), majd a mezőgazdasági vállalati gazdaságtan kézikönyveinek és tankönyveinek (Dobos-Tóth: Mezőgazdasági vállalati gazdaságtan I-II és III. kötetei, 1976-1977-1978). Vezetése alatt az Üzemtani Tanszék mind elméleti, mind módszertani területen nemcsak országos, hanem nemzetközi elismerést is szerzett. Oktató, kutató és a gazdasági életet segítő tevékenysége eredményei 12 könyvben, 50 szakcikkben és 30 tanulmányban került közreadásra, illetőleg ismertetésre hazai és nemzetközi konferenciákon.

Az agrárfelsőoktatás és –kutatás területén kifejtett eredményes munkásságáért háromszor kiváló dolgozói, valamint két kormánykitüntetésben részesült.