Belák Sándor

Belák Sándor

(1919-1978)

Belák Sándor 1919. április 20-án született Enyingen. Gyermek- és középiskolás éveit szülőhelyén, illetve Veszprémben töltötte.

Középiskolai tanulmányait Veszprémben végezte, már ezekben az években is a mezőgazdasági pálya iránt érzett vonzódást 1941-ben a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Karán szerzett oklevelet és doktori címet.

1943-tól a Diószegi Cukorgyár Központi Gazdaságának növénynemesítő gyakornoka volt. 1945-től a cukorgyár pozsonycsákányi üzemegységénél dolgozott. 1946-ban a budapesti Mezőgazdasági Költségvizsgáló Intézet munkatársa lett, majd földet bérelt Magyaróvár határában, ahol magtermesztő és nemesítő telepet hozott létre. 1947-ben a fővárosi Magtermesztő Magyar Gazdák Szövetkezetének termelési felügyelője, később a kísérleti telep vezetője volt. A szövetkezet 1948-as államosítása után a Minőségi Vetőmagtermeltető Vállalat különböző telephelyein dolgozott. 1951-ben Keszthelyre került, ahol a Délnyugat-Dunántúli Mezőgazdasági Kísérleti Intézet kutatója, később igazgatója lett. Keszthelyi évei alatt az Agrártudományi Főiskola tanszékvezető egyetemi docense, majd egyetemi tanáraként - színvonalas pedagógiai és szervezői tevékenységével - jelentős mértékben hozzájárult annak főiskolává, majd egyetemmé fejlesztéséhez. Nyugdíjba vonulásáig (1977), több alkalommal volt az egyetem rektora.

1963-tól 1978-ig országgyűlési képviselő, az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának elnöke volt. Képviselőként a mezőgazdaság fejlesztését, a dolgozók boldogulását segítette. A tanácsok megalakulása óta városi, majd megyei tanácstag volt. Kiterjedt tevékenységet folytatott a Hazafias Népfrontban, a TIT-ben és a Magyar Agrártudományi Egyesületben.

Keszthely és környéke, a Balaton varázslatos szépsége motiválta a Balaton-környéki láptalajok hasznosítására irányuló társadalmi és tudományos tevékenységét. A nyugat-magyarországi elvadult erdőtelepek javítása című munkájával lett a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, illetve doktora. Munkássága második szakaszában tudományos tevékenysége elsősorban a vezetéselmélet alkalmazása és az ezzel összefüggő üzemgazdasági kérdések komplex vizsgálatára terjedt ki. Korszerű interdiszciplináris szemléletmódja a mezőgazdasági tudományok számos területén ösztönzőleg hatott.

Bélák Sándor kutatói aktivitását, tudományos értékét maradandóan igazolja 115 magyar és idegen nyelven megjelent tudományos közleménye, 70 szakmai ismeretterjesztő írása, két szakkönyv társszerzősége és egy önálló kötete.

A Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományok Osztálya Üzemtani és Üzemvezetési Bizottságának és a Mezőgazdasági Mérnökök Szövetsége hazai bizottságában a munkatani szekció elnöke volt. E munkásságát is a tudomány és a mezőgazdaság szolgálata jellemezte.

Elnyerte a hallei Luther Márton Egyetem díszdoktori címét. A Nemzetközi Lápkutató Tudományos Társaság elnökévé és a Max Planck Társaság tagjává választották.

1978. december 27-én hunyt el.