Hensch Árpád

Hensch Árpád

A felvidéki Késmárkon született 1847. október 26-án. Itt nevelkedett az érettségiig, amit 1866-ban szerzett. Ezután egy évig (1866-1867) Pesten jogot hallgatott, de egy év után átiratkozott a Magyaróvári Császári és Királyi Gazdasági Felsőbb Tanintézetbe, ahol 1869-ben oklevelet szerzett. 

Az oklevél birtokában intézőként helyezkedett el egy Somogy vármegyei, más források szerint egy Vas vármegyei birtokon. Nem egészen két év után ezt a munkahelyét elhagyta, és rövid ideig Derekegyházán, majd Királydarócon volt intéző. Gyakorlati munkáját ekkor megszakította, hogy külföldön gyarapítsa ismereteit. Járt Németországban, Franciaországban és Belgiumban, tanulmányozta a mezőgazdaság ottani állapotát. Közben  egy tanéven át a hallei mezőgazdasági főiskola hallgatója volt. 1873-ban tért haza, ismét intézőként helyezkedett el Bihar vármegyében. 1876-ban nevezték ki a kassai M.kir. Gazdasági Tanintézethez, ahol a tangazdaság intézője és egyben a gyakorlati oktatás vezetője lett. Hensch Áprád 1880-1890 között volt a Georgikon utódjaként működő keszthelyi M. kir. Gazdasági Felsőbb Tanintézet tanára, ahová a miniszterhez írott levelében maga kérte a Kassáról történő áthelyezését. Hensch kinevezése a Balás Árpád által 1884-ig vezetett keszthelyi Növénytermesztési Tanszékre szólt, ahol növénytant, növénytermesztést, rétművelést és később növénykórtant is oktatott. Tízévnyi keszthelyi munkásság után, 1890-ben helyezték át a Magyaróvári M. kir. Gazdasági Akadémiára. Az akkor nyugalomba vonult id. Sporzon Pál helyét foglalta el az Üzemtani Tanszék élén, mint rendes tanár. Feladata a mezőgazdasági üzemtan és a kapcsolódó közgazdasági jellegű tantárgyak oktatása volt. Hensch Árpád 1909-ben történt nyugdíjazása előtt egy éven át a magyaróvári gazdasági akadémia igazgatói székét is elfoglalhatta. Erre a posztra Darányi Ignác földmívelésügyi miniszter nevezte ki. Nyugdíjba vonulása után még rövid ideig miniszteri tanácsadóként dolgozott, és a tangazdaságok ügyeinek rendezését bízták rá. 

Igazi szakterülete a mezőgazdasági üzemtan volt, hírnevét az agrárüzemtan kiművelésével alapozta meg. Szakírói munkássága során közel 200 tanulmánya és több könyve jelent meg (Az okszerű talajmívelés elmélete és gyakorlata (Balás Árpáddal, Magyaróvár, 1888); A szántásvetésről (Kolozsvár, 1889); Jószágberendezés- és kezeléstan (Magyaróvár, 1895); Mezőgazdasági becslés- és előszámítástan (Magyaróvár, 1902); Mezőgazdasági üzemtan (I–II., Kassa, 1906). Elsősorban a növénytermelés és a mezőgazdasági üzemszervezés és jövedelmezőség érdekelte, óvári korszakának tanulmányai azonban jórészt az üzemtan problémáit elemezték. A mezőgazdasági földterületeket ökonómiai szempontból hazánkban először Hensch Árpád osztályozta. A szántóterületeket, réteket és legelőket természetes egységben kifejezett hozam szerint csoportosította. Osztályozásában a szántóföldek gabona- és heretermő képességéből indult ki, mivel szerinte e két termőképesség egybevetéséből a talaj minőségére és a várható termésátlagokra lehet következtetni.

A Köztelek és a Gyakorlati Mezőgazda mellett rendszeresen publikált a Mezőgazdasági Szemle, a Gazdasági Lapok, a Magyar Földmíves, a Moson Vármegye, valamint az Österreichischer Landwirtschaft és a Wochenblatt című lapokban is. Közreműködött „A Pallas Nagy Lexikona” szerkesztésében és egyes fejezeteinek megírásában. Részt vett több külföldi és hazai kiállításon, így például a Budapesti Országos Mezőgazdasági Kiállításon (1885), a párizsi világkiállításon (1900), valamint a szegedi és pozsonyi kiállításokon is. 

Hensch közéleti tevékenységének egyik jelentős területe a Moson Vármegyei Gazdasági Egylet volt. Először titkárként és pénztárosként tevékenykedett, majd az egyesület elnöke lett, nyugalomba vonulásakor pedig az egyesület örökös tiszteletbeli elnökévé választották.

1913. július 17-én, 67 éves korában hunyt el. A Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra, ahonnan 1979-ben földi maradványait átvitték az Óbudai temetőbe.

Hensch Árpád halálának 100 éves jubileuma tiszteletére a Mosonmagyaróvári Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karon 2013. április 25-én a PhD hallgatók és doktoranduszok részére országos konferenciát szerveztek, „Hensch Árpád nyomdokain” címmel. Ugyanezen év szeptember 27-én a Várkertben felavatták Hensch Árpád szobrát, amit az Óvári Gazdászok Szövetsége és a Kar közösen emeltetett.